Fogorvosi rendelő, Békéscsabán, ingyenes állapotfelmérés! Ma Farkas névnap van. Nyitó oldal: www.kerekesdental.huNyitó oldal   Fogorvosi rendelő nyitva tartás, fogorvos rendelési idő, BékéscsabaKapcsolat, nyitva tartás   honlap térkép, sitemapHonlap térkép   
 
 Vissza a nyitó oldalra: Fogorvos, fogászati rendelő, Békéscsaba és környéke
    Magyarország, 5600 Békéscsaba, Lencsési út 26. Cím: 5600 Békéscsaba, Lencsési út 26.   Fogorvosi rendelő: részletes térképTérkép    
Rendelő: +36-66-457-199    Mobil: +36-70-365-1-375   


Keresés      


Vissza: http://kerekesdental.hu/
   // www.kerekesdental.hu / Extrák / Tudásbázis / A magyar fogtudomány (fogászat) kezdete






Ingyenes fogászati állapotfelmérés a békéscsabai Kerekes Dentálban!
Jelenleg ingyenesen vállaljuk a fogászati állapotfelmérést és a konzultációt a rendelőnkben!
Foglaljon időpontot most!


Vissza a nyitó oldalra: Fogorvos, fogászati rendelő, Békéscsaba és környéke
DR. KEREKES ATTILA
fogszakorvos és szakfelügyelő főorvos

Telefon: (+36) 66/457-199
rendelési időben hívható
Mobil: (+36) 30/462-2958
(+36) 70/365-1375


Fogorvosi rendelő címe:
Békés megye
5600 Békéscsaba, Lencsési út 26.

GPS koordináták (készüléktípustól függően):

46.667558, 21.116107‎
N 46.667558, E 21.116107‎
+46° 40' 3.21", +21° 6' 57.99"
N +46° 40' 3.21", E +21° 6' 57.99"


Rendelési idő, békéscsabai
fogorvosi rendelő nyitva tartás:

Hétfő:
08.00-11.00
Kedd: 13.00-17.00
Szerda: 08.00-13.00
18.00-19.00
Csütörtök: 13.00-17.00
Péntek: Előzetes bejelentkezés szerint
Szombat: Előzetes bejelentkezés szerint

További magánrendelés egyeztetett időpontban.

Fogorvosi árlista letöltése
Fogászati árlista
letöltése, megtekintése

Térkép - Békéscsaba
» Térkép, útvonaltervező


Rendelőnk megközelítése:
Fogorvosi rendelőnk épülete Békéscsabán a Lencsési úton található. Kedvező elhelyezkedésének köszönhetően tömegközlekedéssel és gépkocsival egyaránt egyszerűen megközelíthető.



Tömegközlekedéssel:
- a békéscsabai autóbusz-pályaudvarról a 7 jelzésű busszal (Lencsési ABC megálló)
- a Szabadság tértől a 17 jelzésű busszal (Lencsési ABC megálló)
A belváros felől érkezve a buszmegálló közvetlenül a rendelő épületével szemben, a Lencsési út túloldalán található.

A mindenkor érvényes menetrend megtalálható a Körös Volán honlapján.

Vonat
Vonattal:


A vonattal érkező pácienseinek a közvetlenül a vasútállomás mellett található autóbusz-pályaudvaron tudnak átszállni a 7-es buszra, amely 13 perc alatt ér el a rendelőnkig. A menetrendről a MÁV hivatalos oldalán tájékozódhat.

Taxi
Taxival:
Taxival kb. 7 perc allatt érhető el rendelőnk a vasútállomás melletti taxiállomásról vagy a Csaba Centertől.
A rendelőnk épülete melletti taxiállomás szintén igénybe vehető.

Autó
Gépkocsival:
A belváros felől érkezve rendelőnk a Lencsési út bal oldalán található, a gyógyszertár mellett. A lámpás kereszteződésnél kell balra fordulni.


Parkolás
Parkolás:
A gépkocsival érkező pácienseink a rendelőnk mögötti (Kőmíves Kelemen sor felőli) parkolót ingyenesen használhatják.






A magyar fogtudomány (fogászat) kezdete


FORRAI JUDIT: A MAGYAR FOGTUDOMÁNY KEZDETE



A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet
és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársai.



Magyarország a XVIII. században

A 18. századi gazdasági és kulturális fejlődés epicentrumát Anglia, Franciaország és
Hollandia alkotta. A keleti "peremzóna"1 fejlődése - beleértve Magyarországot -
gazdaságilag, politikailag és kulturálisan időben eltolódott az oszmán birodalom európai
hódítása miatt (1541-1686). A Habsburg birodalom, mely Európa legfiatalabb birodalma volt,
1683-ban verte vissza Bécsben a török hódítókat, majd három évvel később Budát foglalták
vissza a török hadseregtől. Magyarországon a 150 évig tartó török uralom elválasztotta az
országot az akkori nyugati fejlődéstől. A török kivonulást követő új állami szervezet
felépítése, a magyar feudális rend megszilárdulását jelentette.
Az 1784-es népszámlálás szerint a Habsburg Monarchia demográfiai helyzete úgy
alakult, hogy míg a Habsburg Monarchia össznépessége 23 millió fő volt, addig a magyar
korona országaiban (Magyarország, Erdély, Horvátország és a határőrvidék) 9,3 millió főt
számláltak, ez a 43,4%-a birodalomnak. A népesség nem egyenletesen oszlott el
Magyarország területen. Az északi bányavidék és az ország nyugati része sűrűbben lakott
volt, e terület nem került török uralom alá, szorosabban kapcsolódott a nyugati gazdasághoz,
kereskedelemhez, s így sokkal fejlettebb szintet ért el, mint az ország keleti része. A
magasabb kulturális fejlettség tette lehetővé Nagyszombaton az egyetem alapítását (1635) és
ezen belül az első hazai orvosi fakultás létrehívását (1769).
Magyarország mezőgazdaságát általánosan elmaradt feudális jellegű agrártechnika
jellemezte. A 18. század első felében a dunántúli területeken sikerült áttérni extenzív
majorsági gazdálkodásra, a termékeket pedig az örökös tartományokban értékesíteni. A
gazdaság élénkítése céljából Mária Terézia bizonyos növényeket termesztésekor mentesítést
adott a kilenced és a tized megfizetése alól (1774).2
A kereskedelem az európai piacok átrendeződése miatt növekedett, csúcsát a napóleoni
háborúk alatt érte el. A franciák által lezárt tengeri kereskedelem helyett a gabonaszállítást
keletről szárazföldi út váltotta fel.3 Abban az időben úgy köszöntették egymást a gazdák:
"Adjon az Isten kevés esőt és csendes háborút". A gabonaszállításhoz szükséges szárazföldi
közlekedésre azonban Magyarország nem volt felkészülve. Utak hiánya, vadvizek
akadályozták a kereskedelmet. Ezért II. József korszerűsítette az úthálózatot, de a folyók
szabályozása, a csatornák építése csak tervezési szinten maradt. Az ipari forradalom hatása
lassan ért el Magyarországra. A gabonatermelésre szakosodott magyar nemesség, a céhes

1 Kosáry D.: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp., Háttér Kiadó, 1990. pp. 5-17.
2 Mária Terézia időszakáról lásd részletesen: Marczali H.: Maria Therezia. 1717-1780. Bp., MTT, 1891. 322 p.
3 Acsády I.: A magyar birodalom története a kútfők alapján a művelt közönség számára. 2. köt. Bp., Athenaeum,
1904. p. 601.

viszonyok között megrekedt városok éppúgy érdekeltek voltak a "Magyarország Ausztria
éléskamrája" szerep fenntartásában, mint az ausztriai ipari és pénzügyi körök,4 így a fejlődést
semmi sem segítette ahhoz, hogy látványos változás jöjjön létre.
A porosz-osztrák háború következtében a sziléziai ipar-és bányavidék elveszett, így az
ipar fejlesztése elkerült Magyarországról Csehországba. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy
a magyar ipar elmaradt helyzetbe került a Habsburg gazdaságpolitika miatt. Ennek
következtében a polgárság sem fejlődött ki olyan mértékben, mint a nyugati országokban - az
ország lakosságának több mint 80% falusi paraszt, jobbágy maradt. A kis számú polgárság
viszont etnikailag megosztott volt: németek, örmények, görögök, szerbek, horvátok, románok
és zsidók alkották. A hazai polgárság emancipációjának első jelei 1790 körül jelentkeztek,
egy-két nagyobb városban. A nemesség az ország lakóinak mintegy 5%-át tette ki, ami kb.
400 ezer nemesi rangú személyt jelentett. A politikai hatalom az egyházi és a világi
nagybirtokosok kezében volt. A felvilágosult reformok nemesi kezdeményezőit az 1790-es
években már az új értelmiség tagjai is támogatták. A 18. sz. elején az új eszméket és
tudományos eredményeket nagyrészt a katolikus és protestáns egyházi értelmiség sajátította ki
és közvetítette a világi közösség felé. A 18. század utolsó harmadában már az állam próbálta
átvállalni az értelmiség kinevelését, mint majd látjuk a későbbiekben. Tehát a kulturális elit
nemesekből és kisszámú polgári értelmiségiekből állt. Az egyik oldalon a társadalmi rang, a
vagyon és a politikai befolyás állt, a másik oldalon a hivatás-szerűen végzett értelmiségi
munka (orvos, ügyvéd stb.), amely a megélhetés fő forrása lett.
A Habsburg birodalom a katolikus vallás hegemóniáját igyekezett biztosítani a
monarchián belül. Magyarországot viszont az etnikumok sokfélesége mellett több vallási
felekezet jelenléte is jellemezte. Bár a lakosság többsége a katolikus egyházhoz tartozott, a
kálvinisták, lutheránusok, unitáriusok, görög-katolikusok, keleti ortodoxok és zsidók az
ország egyes területein koncentrálva éltek.


Fogbetegségeket gyógyítók, öngyógyítás és segítség

Népi gyógymódokat alkalmazó egyszerű emberek házi orvosságokat használtak. A
háziorvosságokról szóló könyvecskéket gyűjtögető falusi papok szedték össze. Ilyen például
Szent-Mihályi Mihály a lotzsonádi plébános, aki 1791-ben adta ki a Házi-Orvosságok c.
könyvecskét. Ahogy írja, lelkipásztori hivatala alatt összegyűjtött tapasztalataiból és
elbeszélésekből állította össze a faluban élőknek segítségül a háziorvosságokat. Részletesen ír
a száj rothadásáról, a fogfájásról. Nagy szerepet tulajdonít a vöröshagymának és a
fokhagymának, amely a fog "féreg" ellen nagyon hatásos. "Fog-vonást" (húzást) pedig csak
akkor lehet elvégezni, ha már nem fáj a fog és a dagadás is leapadt. Vérzés esetén szorító-
kötés és ecetes víz ajánlatos, de a legjobb, ha tisztán tartják a szájukat és a fogukat az
emberek. Tehát a prevenció segíti elő, hogy a borbélykéztől messze kerüljenek.5
Megjelennek füveskönyvek is, melyek a házipatikák létrehozásához elengedhetetlenek.
Ilyen pl. Csapó József Debrecen orvosának gyűjteménye 1792-ből, melyben a virágok és
füvek nevét alfabetikus sorrendben rakja: a növények nevét népi, latin, francia és német
nyelven írja le, utána azok alakját, lelőhelyét, majd belső és külső hasznosságát részletesen

4 Kosáry D.: op. cit. p. 18.
5 Szent-Mihályi M.: Házi-Orvosságok. Vátzon, 1791. 290, 33 p. (Új kiadása: Thorma Múzeum. Kiskunhalas.
1966.)

tárgyalja. Jellemző, hogy mindegyik virág vagy fű, melyet fogfájásra ír elő csak külső
alkalmazásra javasolja.6
Nemcsak a felnőtt lakosság számára készültek ezek a gyógyulást szolgáló könyvek,
hanem ebben az időben íródott az iskolás gyerekek számára a katekizmus egészséget tárgyaló
könyve is, melyet Kiss József udvari orvos írt. Ez a könyv kérdés-felelet formájában tanítja
meg a gyerekeknek, hogyan lehet az egészséget becsülni, megőrizni. Címe is mutatja "Minden
nem orvosnak, a köznépnek". Tulajdonképpen a több mint 300 kérdésből csak kettő
foglalkozik a fogazattal.
"Mitől kap a gyermek, úgy közönségesen, mint minden ember rossz fogakat? Ha piszkos
a lakószobája, ha igen melegen eszi az ételt, italt, ha puncsot gyakran eszik, ha sokat
piszkálja a fogát, ha fogporral gyakran dörzsöli ínyét és fogait, ha melegen fedi fejét". Tehát
a mechanikai szennyeződés, a fizikai ártalmak, az édesség káros a fogakra.
Másik kérdés azzal foglalkozik, mit kell tenni, hogy jók maradjanak a fogai a
gyermeknek? Étkezés után szorgalmasan kell mosni a fogat, sokat kell friss levegőn
tartózkodni és kávéra, édességre nem kell vágyódni.7 1789-ben indul meg a Mindenes
Gyűjtemény, e periodika célja, hogy közhasznú dolgokról ismeretanyagot nyújtson köznapi
szinten. Így a fog-fájás ellen próbált háziorvosságról,8 a fogak tisztaságáról,9 az emberek
egészséges nevelkedéséről,10 ad részletes tájékoztatás.
Az ország lakóinak fogkezelése az öngyógyításra épült. Azonban voltak "segítők"
különböző szakmájú illetve vállalkozó emberek, akik a fogfájáson próbáltak segíteni népi
gyógymóddal, vagy speciális szerszámmal. Ilyen segítők a következők:

(a) A lithotomusok, a Balkán félszigetről érkező "görög herélő doktorok" medicus
testiculorum, sebészi munkát végeztek. Mária Terézia 1759. május 29-i rendeletében
engedélyezte ezen mesterek működését, azzal a megkötéssel, hogy mesterségükön kívüli
sebészetet nem végezhetnek.11 Ennek ellenére ők is részt vettek a fogak gyógyításában.

(b) Fürdő-orvosok. A fürdők, gyógyvizek tudományos leírása, a vizek alkotó elemeinek
tanulmányozása a század elején divatossá válik a nyugati országokban. Európa-szerte
foglalkoztak a gyógyvizekkel. 1717-ben Hoffman Frigyes Hallében és a Hahn fivérek
elemezték a gyógyvizek alkotó elemeit és azok hatását a gyógyításra illetve a gyógyulásra.
Van Swieten a bécsi udvari elsőorvos 1763-ban a magyar fürdőkről beszámolót kért. A hazai
fürdőknek régi hagyománya volt.12 Gyógyító hatását sokan alkalmazták. A fürdőkben ún.
fürdő- és seborvosok vigyáztak a betegekre. Magyarországon ez nem volt új dolog, hiszen
Körmöczbánya hatósága Stubnya nevű fürdőjében már 1568-ban fürdős és seborvost
állíttatott.13 Bár az északi, aranyban gazdag bányavidéken a bánya is alkalmazott orvosokat az

6 Csapó J.: Uj füves és virágos magyar kert, mellyben mindenik fűnek és virágnak neve, neme, ábrázatja,
természete és ezekhez képest különbféle hasznai, értelmesen megjegyeztettek. Posonyban, Landerer Mihály,
1775. 306, 19 p. (2. kiad.: 1792.)
7 Kiss J.: Egésséget tárgyazó katechismus... Sopronyban, 1796. p. 88.
8 Mindenes Gyűjtemény 1789. XIV. levél. p. 206.
9 ibid.. 1790. IV. pp. 359-366.
10 ibid. 1792. VI. pp. 35-44.
11 Demkó K.: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon
a XVIII. század végéig. Lőcse - Bp., 1894. p. 511.
12 A meleg forrásvizek gyógyító hatását Budán már a rómaiak is ismerték (Aquincumban), majd később a török
hódítók fürdővárossá tették Budát. Az ország nyugati felén Balatonfüreden, amely a Tihanyi Apátsághoz
tartozott frekventált fürdőhely volt, ahol a hidroterápiát alkalmazták betegségekre. 75 szoba, 7 vendéglő, 80 ló, a
környező falvakban 170 vendégszoba, 51 konyha/vendéglő, 318 ló állt a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Az
apátság fizette a fürdőorvost 400 Ft/év, a sebésznek 200 Ft/év és a gyógyszerésznek 100 Ft-ot évente. Demkó K.:
op. cit. Bp., Dobrowsky és Franke, 1894. p. 513.
13 ibid. p. 512.

un. bányaorvosokat, azonban mégis a tömeges gyógyvizek országos összeírása, a fürdők
célszerű kihasználása, a rendszeres fürdőorvos alkalmazása csak a század második felére
tevődik Magyarországon.

Minőségi különbség volt a tanult chirurgus és a fürdős tudásszintje között, lenézettek voltak a
fürdőben dolgozók felkészületlenségük miatt. Azonban ők is segítettek a fogfájós embereken.

(c) A hajvágó borbélyok, akiknek szintén céhes szervezetük volt. 1722-ben a német sebészek
és 1745-ben a magyar borbélyok váltottak privilégiumot.14 A német sebészekhez tartoztak a
fürdőtulajdonosok, akik később leváltak a testülettől. A magyar borbélyok elsősorban
hajnyírási és borotválási teendőket láttak el. A 19. század elejére műhelyeikben már borbély-
sebész diplomájuk van, de mindkét foglalkozást folytatják. Városi felügyelet alá tartoznak. A
régi öröklött műhely működéséhez nem szükséges semmilyen követelmény, míg az új
műhelyek nyitásához a város megköveteli az orvosegyetemi vizsgát. A végleges megoldás
1865-ben két külön foglalkozásra osztja a megszűnő céhet tanult és vizsgázott sebészekre,
valamint diploma nélküli borbélyokra, akik fodrászok.15

(d) Az olajárusok (olejkárok) azok a tót kereskedők, akik fenyőolajjal kereskednek
Oroszország, Szibéria és Észak-Magyarország között. Hátukon vitték a különböző "varázs-
szereket". Eljutottak Nyugatra is, Franciaországba, ahol terméküket: rozmaringos vizüket
"eau de la reine d'hongrie"-nak nevezték.16 A fogfájás és más betegségek ellen kiválóan
alkalmazták olajukat, melyet Túróc megyében a batizfalviak és a gerlachfalviak készítettek,
majd nagy nyereséggel adták tovább, mint Balsamum Hungaricum.17 1680-ban jelent meg az
első, majd 1774-ben a második kiadása Badracharzan Mátyás (Magister Oleorum) és Zey
András füzetének, az olajok külső- belső hasznáról.18

(e) A vásári foghúzók, akik megszabott helypénzt, taksát fizettek vásárok idején, s egyik
faluból a másikba vándoroltak. A foghúzást nagy közönség előtt végezték, a látványosság
ezért sok embert vonzott.

(f) A kuruzslók nagy előszeretettel kezelték a fogfájós betegeket. Mária Terézia 1768-ban
rendelte el a boszorkányperek teljes beszüntetését, de addig sok "boszorkányt" égettek meg.
Gyakran bűneik közé tartozott a sikertelen gyógyítás, vagy foghúzás. Például Tamás Zsazsát
1741-ben égették meg olyan foghúzás miatt, amelybe a páciense belehalt.19


Az ország fogászati ellátottsága


14 Nagy I.: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja a XVIII. században. In: Tanulmányok Budapest
Múltjából. 17. köt. Bp., 1966. p. 80. és Ernyey J.: Adatok borbélysebészeink XVIII. sz. életéhez. Orvosi Hetilap,
1927. pp. 189-191.
15 Dóka K.: Pest város polgári közegészségügyének megszervezése (1850-1852). Communicationes de Historia
Artis Medicinae 69-70 (1973) p. 194.
16 Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek. Bp., Eggenberger, 1929. II. p. 163. (A Magyar Orvosi
Könyvkiadó Társulat Könyvtára 121.)
17 Ernyey J.: Balsamum Hungaricum és Oleum Carpaticum. Gyógyszerészi Közlöny, 1909. No. 38-45. pp. 601-
602, 615-618, 630-633, 647-649, 663-666, 679-681, 694-695, 712-713.
18 Huszár Gy.: A magyar fogászat története. Bp., Medicina, Bp., 1965. p. 45. (Orvostörténeti Könyvtár)
19 Szekszárdi Levéltár. Büntető per. (Bp.). III/174.

A fogak orvoslása sohasem tartozott a régi időkben az orvosi tudományhoz, legmagasabb
képzettséget a sebész-céhekben szerezhették a borbély-sebészek.20 Magyarországon az első
sebész céhek a 18. század elején alakultak meg, pl.: Budán (1703), Debrecenben (1735),
Pápán (1750).
A borbély-sebészek hatáskörét először 1745-ben Pozsonyban megjelent Torkos-féle
Taxa Pharmaceutica Posoniensis21 szabályozta, és az egész országra nézve kötelezővé és
elfogadottá tette.22 Ebben az előírásban árszabályozást is találunk, de nem konkrét összeget,
hanem alsó és felső határral megjelölt fizetési sávokat, melyeket befolyásol a fizetőképesség,
a sebek nagysága, valamint a sebészi feladat nehézsége. Szabályozták a működési területet, a
szakmai kompetenciát, kötelező volt az orvosok rendeleteit pontosan teljesíteni: súlyos
esetben
nemcsak
céhtársakat,
hanem
orvost
kellett
hívni,
nem
készíthettek
sebészgyógyszereken kívül más gyógyszereket. A Taxa előírásait a Helytartótanács
kötelezővé tette. A sebészeket a kormány az orvoshiány pótlásának tekintette az ország
legnagyobb számú szegény lakossága számára. Egy rendelet (1752) meghagyta, hogy azon a
területen, ahol nincs sebészcéh, ott a megyének kell tartani a chirurgust, hogy a szegényeket
ingyen gyógyítsa, és a gyógyszereket mérsékelt áron adja el. A sebészek képzését ezért
fontosnak tartotta a kormányzat, de sebész-céhbe csak olyanokat vehettek fel, akik előzetesen
érdektelen (tehát nem elfogult) mesterek előtt tettek vizsgát.23


A vidék chirurgusai

Az 1752-es rendelet alapján minden megyében és minden városban közköltségen nyilvános
orvostudort kellett alkalmazni.24 Később megengedték, hogy a megyei főorvos mellett megyei
sebész is legyen, aki a már alkalmazott borbély is lehetett.
A Balaton déli partja alatt elterülő vidékén, Somogy megyében - az országos 1770-es
egészségügyi rendezés alapján - helytartótanácsi rendelet szerint az ott dolgozó sebészeknek,
borbélyoknak és bábáknak approbatiós vizsgát kellett tenni a megye főorvosa előtt.25 A
megyében működő 13 chirurgus vezetője Friesel József János főorvos, aki Bécsben szerezte
diplomáját. Évi fizetése 500 forint, de a szegény betegeket ingyen volt köteles gyógykezelni.
Csanád megyében az 1784-ből származó egyik helytartótanácsi rendelet arról
intézkedik, hogy a megyei physicusoknak évi jelentést kell készíteni a megyéjükben uralkodó
betegségekről, gyógyításokról és a működő gyógyítókról.26 E rendelet alapján Rigler József
megyei physicus jelentéséből tudjuk, hogy az adott évben 5 chirurgus működött.27
Tolna vármegye 1768-ban a helytartótanácsi előírás szerint fizikust alkalmaz 500
forintos fizetéssel. A központi egészségrendezéssel Tolna megye egészségügyi hálózata is
bővül. 1772-ben már 15 sebész működik, s 70%-uk letette az előírt sebészvizsgát. Eltz Jánost
is elküldik vizsgázni, később ő lesz a megyei fősebész. Feladatai közé tartozott a megyében
működő börtönök (Tolna, Hőgyész, Szekszárd, Földvár) rabjainak orvosi ellátása is. Schőn
János is levizsgázik s a Völgységben lesz járási sebész. Tanulmányi idejük alatt helyettesük
Schaduz Márton tolnai és a dombóvári Amanseder József lesz. Mindkét helyettes vétett az

20 Huszár, op. cit. p. 45
21 Torkos J.: Taxa Pharmaceutica Posoniensis. Pozsony, Royerianis, XII, 50, 4 p.
22 Demkó op. cit. p. 498.
23 Linzbauer X. F.: Codex Sanitario Medicinalis. I-VII. Budae, 1856-1861. II. köt. p. 264.
24 Varga L.: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében.
Communicationes de Historia Artis Medicinae Suppl. 1. (1962) p. 5.
25 OL. Htt. It. Acta San. Lad. A. Fasc. 34. No. 16/II. 1771. május 7-én kelt rendelet
26 Balázs P.: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről. Communicationes de
Historia Artis Medicinae 3 (1956) pp. 106-132.
27 Szegedi Állami Levéltár. Közgyűl. irat. 1785. 6. sz.

etikus sebészi viselkedés ellen, Schaduz elhanyagolta a szolgálatot és durva volt, Amanseder
pedig már délelőtt részegen dülöngélt, s ezért mindkettőjüket elbocsátották.28 A megyében
egy megyei fősebész, két megyei sebész (Anrod József és Eltz János ifj.) és 11 járási sebész
működik.
Az ország északi bányavidékének keleti részén Abaúj vármegye központjában Kassán
1754-ben hagyták jóvá a sebészcéh szabályait. Mária Terézia 1760-ban engedélyezte az új
szabályokat, mely szerint a mestereket "Artis Chyrurgiae ac Barbitonsoriae Magister"-eknek
nevezik. Witzay József és Hartman József voltak a céh mesterei, tagjai még Thill Péter, Kiss
Imre és Adrianyi János. Witzay évi fizetése 48 forint volt, később 100 forintra emelkedett.29
1784-ben a Helytartótanács felszólítja Kassa városát, hogy egy hónapon belül terjessze
fel a sebészek névsorát, hogy ellenőrizzék rendelkeznek-e a megfelelő képesítéssel és
vizsgával. Összesen 6 chirurgus bizonyítványáról van szó. Ebből két sebészt (Berhard
Flórián és Polaky Mihály) eltiltanak a korábbi gyakorlattól a vizsga hiányában. Witzay és
Adriany pedig magas korukra való tekintettel kérik a Helytartótanácsot, hogy ne kelljen újra
vizsgázniuk a rendelkezés szerint. Azonban kérésüket elutasítják és így Witzaynak a
tiszteletben álló öreg physicusnak le kell mondani az állásáról.
Korabeli műhiba-pert is tárgyalt Kassa városa. Ferdinandy Pál vizsgázott sebész
(chirurgus examinatus) 1784. áprilisában Figura János városi tisztviselő beteg foga helyett
egy épet húzott ki, a beavatkozás során megsértette a páciens állkapcsát, ami elfertőződött, s a
csont a későbbiekben nekrotizalt (elhalt). E szerencsétlen beavatkozás után a még szájban
maradt beteg fogát más húzta ki. A tisztviselő panaszára a város 20 forint bírságra ítélte a
sebészt, valamint a gyógyítási költségek megtérítésére. Ferdinandy nem nyugszik bele az
ítéletbe, fellebez az Egyetem Fakultásához és a Helytartótanácshoz. A per megegyezéssel és
három vastag csomag ügyirattal záródik.30 Az előírásoknak megfelelően a következő
chirurgusok kaptak kassai polgárjogot: Széchenyi László (1791), Mátéffy József, Sárkány
Sámuel (1798), Kozák Pál (1799) és Wirkner Károly István (1800).
A kassai sebész-céh magiszterei:

1778-82
Kiss Imre, Adriany János
1783-85
Adriany János, Bernhard Flórian
1789-95
Adriany János
1796
Koppenhage
1797
Lang György

Az egyetemi szakoktatás következtében végül a kassai borbély-céh 1872-ben szűnik meg.31
Az erdélyi Kolozsváron már működő bölcsészeti és jogi fakultás mellett Mária Terézia
1775-ben felállította az Orvos Sebészi Tanintézetet, ahol bevezette a sebészet, bonctan és
szülészet tanítását. Az universitas jelleget azonban II. József 1786-ban elvette és
visszafejlesztette a salzburgi és a laibachi minta alapján: Lyceum Académicum Regiummá.32 A
sebészképzés 1798-ban, mint Classis Chirurgia folytatódik, majd csak 1808-1817 nyeri vissza
az Institutum Medico-Chirurgum nevet. A sebészeti tanfolyam kezdetben egy évből áll, a

28 Károly L.: Tolna megye egészségügye a 18. században. Communicationes de Historia Artis Medicinae 170-
173 (2000) pp. 51-76.
29 Molnár B.: Kassa orvosi története. Kassa, Wiko, 1944. p. 217.
30 ibid. p. 222.
31 ibid. p. 232.
32 Gortvay Gy.: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Bp., Akadémiai Kiadó, 1953.
p. 80.

tantárgyak növelésével a tanfolyam kétévessé válik. A Tanintézetben nyert képesítés alapján a
sebészi gyakorlat csak Erdély területére érvényes.33
A Tiszán-túli területekről nem véletlen, hogy nincs adat. Ugyanis ezen a területen egy
1773-as feljegyzés szerint nincs sem orvos, sem tanult, regisztrált sebész.34 A gazdasági
elmaradottság, a lápos vidék, kedvezőtlen geológiai területek nem segítették elő a települések
fejlődését. A meglévő dokumentumok az ország nyugati feléből, vagy a gazdag északi
bányavidékről maradtak meg.35
Az Orvosi Kar alapításáig a sebészek képzését a sebész-céhek szabályozták. Az addig
virágzó sebészi céhrendszer az egyetemi orvosi kar működésének hatására hanyatlásnak
indult, míg hosszú évtizedek után, lassanként borotváló és hajnyíró iparosok céhévé válik.
Borbélyok és sebészek helyzetét véglegesen 1865-ben rendezik. Ekkor két részre osztják a
borbélyműhelyt tartó sebészeket. A diplomások a sebésztársulathoz, a diploma nélküliek
(borbélyok) pedig a fodrászokhoz tartoznak. Ezzel megszűnik a műhelyes céh társaság, és a
borbélyok is a szabad ipart űző fodrászok testületéhez kerülnek.36
A 18. század elején az ország fejletlensége, a polgárság kialakulatlansága és az
orvoshiány miatt szükség volt foghúzó és fogakat gyógyító képzetlen személyekre. A
tudomány fejlődése, a polgári igény kialakulása, a táplálkozási szokások megváltozása, a
nagyfokú urbanizáció fogja csak kialakítani a tömeges fogászati orvosi kezelés igényét, a
szakma fejlődésének magas fokát. Csak a polgárság lesz fizetőképes megrendelője az orvosi
képzést igénylő fogászati egészségügyi szolgáltatásnak, melynek időszaka a 18. század végére
tevődik hazánkban. Ennek a hosszan tartó fejlődésnek az első lépéseit követhetjük nyomon az
általunk vizsgált időszakban.


Az egyetemi orvoskar alapítása

A 18. század elején a katolikus egyház erősödése, expanziója volt jellemző. Az iskolák, az
oktatás az egyház kezében volt. A jezsuiták rendje a feudális jelleget őrizte. XIV. Kelemen
pápa 1773. július 21-én kelt és augusztus 16-án kihirdetett Dominus ac Redemptor noster
kezdetű brevéjével feloszlatta a Jézus Társaságot, a jezsuita rendet, s Mária Terézia
ugyanezen év szeptemberében megszüntette a rendet a Monarchiában. A magyar oktatásügyet
mindez nagyon közelről érintette, mert a rend több mint kétszáz éven át jelentős befolyást
gyakorolt az oktatásra az alsó fokú ifjúságneveléstől az iskolaügyön keresztül a legfelső
szintű oktatásig. A katolikus területeken gyakorlatilag csak a kisebb bázissal rendelkező, a
helyi sajátosságokat jobban figyelembe vevő piarista iskolahálózat jelentett alternatívát a
jezsuitákkal szemben.
A Poroszországgal folytatott külpolitikai versengés, valamint az a tény, hogy a
telepítési, modernizációs és közegészségügyi politika folyamatosan növelte Magyarország
jelentőségét a birodalomban, arra késztette Mária Teréziát, hogy a nagyszombati jezsuita
egyetemet a bécsi minta alapján teljes képzést kínáló universitas-szá fejlessze, vagyis a
hiányzó orvosi fakultást megalapítsa.

33 Kezdetben a Sebészorvosi Kar egyetlen tanárból Laffer Józsefből (1741-1798) áll. Ő tanította a bonctant, a
sebészetet és a szülészetet. 1787-ben egy állatgyógyászati tanszéket is felállítanak, amelynek élére Fuhrmann
Pétert nevezik ki. 1791-ben a szemészet tanárává Müllersheimi Molnár Jánost (1741-1812), és 1794-ben az
élettan, sebészet, ásványtan és kémia tanárává Etienne Andrást (1751-1797) nevezik ki, így összesen 4 tanárral
tanít a Kolozsvári Orvos-sebészi Tanintézet. Erdély Magyar Egyeteme. Kolozsvár, Erdélyi Tudományos Intézet,
1941. p. 218.
34 OL. Helyt. Fund. Lad. D. Fasc. 17. III. 579. 1773
35 Győry T.: Az orvostudományi kar története 1770-1935. Bp., Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, 1936. p. 18. (A
Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. 3. )
36 Budapest Főváros Levéltára, Pesti tan. ir. II. 721/1865.

A magyar egészségügy megszervezésének csak egy része volt az orvosi kar felállítása,
az ország központosított egészségügyének megreformálását az 1770-ben kiadott egészségügyi
jogszabály (királyi dekrétum) a Generale Normativum de re Sanitatis alapján hajtották végre.
Ez intézkedik a közegészségügyi viszonyok javításáról, előírja a teendőket a fertőző
betegségek és különösen a járványok idején, harcot indít a kuruzslás ellen. A megyei orvosok
kötelességévé teszi a megyékben dolgozó orvosok, sebészek, borbélyok, bábák és egyéb
gyógyítással foglalkozók, valamint a gyógyszertárak ellenőrzését és etikai előírást is
tartalmaz.
A első bécsi orvosi iskola megalapítója Gerhard van Swieten (1700-1772), aki Mária
Terézia udvari orvosa (a leydeni Boerhaave tanítványa), szervezi meg az orvosi fakultást
1769-ben - az alapító okirat szerint. Az első tanévet 1770. november 8-án ünnepélyes keretek
közt nyitották meg, majd az orvosi fakultáson három hét késéssel kezdték meg az oktatást.37

Az orvosi fakultáson a következő öt tanár tanított: 1. Schoretits Mihály (Veszprém megyei
tiszti főorvos) kór- és vegytant, 2. Prandt Ádám Ignác élet- és gyógyszertant, 3. Winterl Jakab
József vegy- és növénytant, 4. Krzowitzi Trnka Venczel (római szent birodalmi lovag)
bonctant, 5. Plenk Jakab József sebészetet és szülészetet. A tanárok fizetését évi 1200
forintban állapították meg.38

A napi tanrend szerint a hallgatóknak a következő órákat kellett látogatni:39

időpont
tanár
tárgy
8-9
Schoretich
pathologia és praxis medica
9-10
Prandt
physiologia
10-11
Trnka
anatomia
14-15
Prandt
materia medica
15-16
Plenk
chyrurgia
16-17
Winteré
chemia

Tulajdonképpen nem előadásokat tartottak, hanem felolvasásokat (prelectiones), mert csak
felolvasni és diktálni volt szabad a tananyagot, olyan könyvekből,40 melyet az ország
közegészségügyi hivatalának vezetője a protomedicus írt elő és engedélyezett.41 A tanítás
ingyenes volt.
Az egyetem rangját a professzorok azzal kívánták megszilárdítani, hogy 1770.
november 25-én a consistoriummal (professzori tanács) elfogadtatják a királynőhöz
felterjesztett javaslatot, hogy az országban egy olyan orvos se folytathasson gyakorlatot, akit
nem Nagyszombaton avattak orvossá. Azt kívánták elérni, hogy a másutt végzett
tisztiorvosoknak is vizsgázniuk kelljen a kar előtt, valamint a sebészeket is kötelezzék

37 A késés oka, hogy nem készültek el a helyiségek, így az élettan, kórtan, gyógytan és gyógyszertan tanszéke a
királyi convictusban, a növény és vegytané az Albertinumban, az anatómiáé és sebészeté a trinitaritusok
kolostorában volt elhelyezve ideiglenesen. OL. H. F. L. D. F. 17. 5629.1770. No. 2.
38 Demkó, op. cit. p. 444.
39 OL. H. F. L. D. F. 17. II
40 Az engedélyezett könyvek a következők voltak: vegytanból: Boerhaave, növénytanból: Linné, élettanból:
Boerhaave, Institutiones de methodo medendi, van Swieten Commentaria in omnes aphorismos Hermani
Boerhaavi de cognoscendis et curandis morbis (Európában az egyik legtöbbet forgatott orvosi könyv volt),
Mahrer, gyógyszertanból: Boerhaave, Krantz, Cartheuser, bonctanból: Scharschmidt, Winslow, Albini,
sebészetből: Winslow, Verdieux, Heister, szülészetből: Krantz, Plenk, Steidele műveit használták. Demkó K.: A
magyar orvosi rend története a XVIII. század végéig. Lőcse - Bp., 1894. p. 443.
41 Győry op. cit. p. 49.

megismételt vizsgára.42 E komoly szakmapolitikai érdeküket továbbították az udvar felé,
azonban a bécsi érdekek nem mindenben egyeztek ezzel. A Nagyszombaton nyert diplomák
kizárólagos érvényességét elérni nem sikerült, mert a Kancellária a következő rendelkezést
hozta:
"A jövőben az orvosok, tisztiorvosok, sebészek, akik a magyar királyság területén
kívánnak gyakorlatot folytatni, a nagyszombati egyetemen tartoznak vizsgázni, csupán a
bécsi egyetemen approbált orvosok űzhetnek minden újabb vizsga nélkül
Magyarországon is, úgy mint a birodalom bármely tartományában vagy országban
gyakorlatot. A már állásban levő tisztiorvosoktól újabb vizsga letétele nem kívántatik,
csak abban az esetben, ha valamely nagyobb működésű állásra pályáznak. A sebészek
és bábák, újabb vizsga után folytathatják gyakorlatukat. A városokat kötelezik, hogy
saját szegénybetegei részére kórház-i és gyógyszerellátásról gondoskodjanak. A kért
orvosi pecsétet megkapja a kar: »Sigillum Facultatis Medicae Universitatis
Tyrnaviensis«."43
Van Swieten 1772-ben bekövetkezett halála után az egyetem felügyeletét Störck vette át, aki
korántsem oly lelkesedéssel és elkötelezettséggel viselte szívén a Kar dolgait. Kifejezett
rosszindulat, közöny, a fejlődés megakadályozása, kedvezés a bécsi Orvosi Kar javára - ez
volt jellemző Störck politikájának 30 évére.
A katolikus egyház hegemóniája érvényesült az egyetem szellemiségében is, s ez a
többi felekezet számára diszkriminalizált intézkedéseket hozott. Az egyetemen csak a
katolikus hallgatók kaphattak doktorátust, ami arra jogosította a végző diákot, hogy az
egyetem tanárává válhatott. A doktorátust az egyetem nevében a rektor adta át. A más
felekezethez tartozó diákok csak licentiatust kaptak, ami ugyan az orvosi gyakorlathoz
elegendő volt, de nem oktathattak ilyen végzettséggel az egyetemen. Ezzel a diszkriminatív
rendelkezéssel tartotta kézben a katolikus egyház az oktatást. A stúdium sikeres befejezését
igazoló oklevelet a kar igazgatója aláírásával kapták meg. 1779-ben avatták az első ágostai
vallású doktort és 1786-ban graduált az első zsidó orvos.




Sebészet oktatása

Az egyetemen az orvosképzés mellett sebészek számára is lehetővé tették a magas szintű
oktatást. A Helytartótanács jelölte ki a sebészeti tanfolyamok felügyelőjét, Plenk Jakab - a
sebészet és szülészet professzora - személyében.
Sebészeti tanfolyamra bárki jelentkezhetett, s a helybéli sebészeknek meg volt a joguk,
hogy legényeiket, tanoncaikat elküldjék a tanfolyamra. A gyakorlat szerint a céhmesterek
minden nap kikérdezték tanoncukat, hogy megbizonyosodjanak arról, haladnak-e a tanulásban
és meg fogják-e állni helyüket a jövőben. Az anatómia volt a sebészet alapja. A nyilvános
rendes tanár adta elő az osteologiát, az ún. száraz bonctant, a cadaver-demonstrációt, az
élettani vonatkozásokat, a törvényszéki orvostant, a sebészet rövid történetét, és az akkori
tudásnak megfelelően oktattak a különböző betegségekről, pl. a daganatokról, sebekről,
törésekről és ficamokról, valamint a kórjelzéstől a terápiáig mindent, ami a gyógyításhoz
szükséges volt. Műtéteket mutatottak be hullákon, demonstrálták a műszereket, kötszereket. A
hallgatók gyakoroltak a boncteremben, némelyik tanár megengedte, hogy felügyelete mellett

42 OL. H. F. L. D. 17.5629:1770. No. 5. Természetesen jogart, vállköpenyt (epomis decanalis) és pecsétet is
kérnek a királynőtől.
43 Győry op. cit. p. 54.

egy-egy hallgató betegeket operáljon. Sebészeti vizsgákat csak az tehetett, aki kellően hosszú
ideig látogatta a kórházakat.

Két vizsgát kellett tenni ahhoz, hogy sebész oklevelet szerezzen a hallgató.

(A) Az első vizsga: anatómiából, elméleti és gyakorlati sebészetből, valamint a leggyakoribb
belbetegségek felismeréséből állt.

(B) A második vizsga követelménye: a sebészeti műszerek felismerése, elnevezése, kötöző
anyagok ismerete, műtét végzése hullán vagy annak hiányában phantomokon.

A vizsgáztatói csoport (az examinatorok) tagjai: a kari elnök, a dékán, a bonctan és sebészet
tanára és két sebész-senior. Sikeres vizsga esetén eskütétel után a végzett diák megkapta a
magisteri oklevelet, amely a sebészet gyakorlására jogosította fel és a hivatalos eskü
megfogalmazta a sebész etikai hozzáállását szakmájához.44

A sebészek vizsgadíjai:

Az első és a második vizsgáért, az elnök, a dékán, a két tanár és a két polgári sebész senior
részére együttesen 42.60 forintot, a kar jegyzőjének az eskü felolvasásáért 4.18 forintot, a kari
pénztárnak 3 forintot, a diplomáért 6 forintot, a dékánnak a diploma pecsétjéért 4 forintot,
vagyis összesen 57.78 forintot kellett fizetni a sebésznek, mire oklevélhez jutott. Ez az összeg
rangsorban a harmadik kategória volt az egyetemen, mert az orvosdoktori szigorlati díj 183.42
forint, a gyógyszerészeti vizsgadíj 79.88 forint, a szülészi 42.66, a bába diploma 35.00
forintba került.45


Az Egyetem Budán

1777-ben Budára az ország közepére, a budai várhegyre költöztették az egyetemet. Ebben az
évben lépett érvénybe a Ratio Educationis az új oktatási és nevelési rend, mely a megszűnt

44 "Mikor a borbély a hivatalára felvétetik akkor tartozik így esküdni: Ego N. N. juro per Deum omnipotentem,
me proditis sanitati legibus, agendi normae officio meo elementi impraecripta fideliter obtemperaturum ee,
aegros meae curae commissos summis viribus artis adjuvabo, unice de caetero eo intentu, ut publicae salutis
ratio, quantum ad me attinet, in salvo sit, quamobrem id, quod cauae gravitas exegerit, ad superiores referre
non intermittam, promitto, me aeque cura vigilanti officio meo peruncturum ee, quae honestum virum,
Christianum decet: ecreta mihi concredita non viabolo in loco, ubi qui aegrotat, Medici copia non fit, adeoque
in me medendi cura devolvatur, aegris summa diligentia adero, remediis, quae optima esse cognovero, si fas
fuerit, medicorum etiam adsentium consilio usurus. Sic me Deus adjuvet. Ezt arra a nyelvre forditsa a feleskető
amelyet a felesketendő borbély ért." Rácz, 1794. II. pp. 204-210.
Borbélyok esküje (szabad fordításban):
Én N. N. esküszöm a mindenható Istenre, az egészségnek megnevezett törvényei szerint a mesterségem kötelező
normáinak hűségesen megfelelek, a gondjaimra bízott betegeket a mesterek teljes törvénye szerint gondozni
fogom, különösen szemlőtt tartva, hogy szolgálni fogom a közjó dolgát, amennyiben ez rám tartozik, ezért ha a
dolog súlyossága úgy kívánja nem hárítom el, fogadom, hogy egyformán, virrasztó gonddal a felelősségemet, a
kötelességemet teljesítem, úgy ahogy az tisztességes keresztényi férfiúhoz méltó, a rámbízottakat nem fogom
szétfecsegni, azon a helyen ahol valaki viaboló beteg és nincs orvos, a gyógyítás gondja rám hárul, a betegnél
minden igyekezetemmel állok, orvosságok amelyeket legjobbként ismertem meg és szabad az orvosok
beleegyezésével azt tanáccsal fogom adni. Isten engem úgy segéljen.
45 Győry op. cit. pp. 96-98.

jezsuita rend helyett első ízben kísérelte meg állami felügyelet alá vonni a hazai oktatást és
nevelést.46 E törvény 125. paragrafusa foglalkozik a sebészek képzésével:
"A sebészet növendékei mint különféle sebészmesterek neveltjei jönnek az egyetemre,
hogy ezt a tudományt teljes alapossággal megtanulva sebészmesteri címet szerezzenek
maguknak, valamint jogot arra, hogy sebészi tevékenységet végezhessenek a falvakban
és a városokban: ezért őket városi és falusi sebészeknek szokták nevezni, különbséget
téve köztük és az orvosdoktorok között... az országban használatos népnyelven kell
előadni, a hallgatósághoz nem nagy szóáradattal, hanem röviden, világosan,
egyszerűen kell szólni".47


Az Egyetem Pesten

1784-ben újra költözik az egyetem, most Pestre, Királyi Magyar Egyetem Regia Scientiarum
Universitas Hungarica néven. A sebészet professzora Plenk volt 1783-ig, amikor is Bécsbe
helyezik át a Katonai Orvos-sebészi József Akadémiára (Josephinische med.-chir. Akademie),
közismert nevén a Josephinumba, a növény- vegytani és sebész tanárának. Helyét Stáhly
György vette át haláláig (1802), majd őt követi Rácz Sámuel, akit négy ízben választottak meg
az orvosi kar dékánjává.
1813-ban új tanulmányi rend lépett életbe a pesti egyetemen a bécsi mintát követve,
amely szerint új tárgyakkal egészítették ki az eddigieket. A polgári és falusi sebészek számára
tartott tanfolyam kötelező tárgyai a következők:

I. évben: Tanulmányi bevezetés, anatómia, élettan, általános kór- és gyógytan, elméleti
sebészet, gyógyszertan és vényszerkesztéstan, dietetika, sebészi kötözés

II. évben: Sebészi műtéttan, törvényszéki orvostan, szülészet, állatgyógyászat, belgyógyászati
és sebészeti betegek klinikája

Ha ezt a tanrendet összehasonlítjuk az 1770-es tantervvel, világosan látjuk, hogy sokkal
magasabb szinten, többfélét tanítanak a sebészeknek. Tulajdonképpen egy vidéki körorvos
tudásanyagát adják át a kornak megfelelően. E tanfolyam elvégzése után magister chirurgiae
oklevelet kaptak a vizsgázók. A szakmák differenciálódtak, szülészeti (obstetricator), bába
(obsterix), szemészi (oculistae), és fogász (magister artis dentariae) speciális vizsgát tehettek.
Ezt a fogászmesteri címet már az 1799/80-as tanévben elnyerhették a hallgatók.48
A fogászoknak a következő szigorlati tárgyakból kellett még vizsgát tenni: a száj
bonctanából, a fogak és a környező részek kór- és gyógytanából, valamint a fogászati
eszközök alkalmazásának ismeretéből. A szigorlat és a diploma díja 55 forint 54 krajcár
volt.49 (Összehasonlításul: egy városi bába éves fizetése 1769-ben 70 forint volt.)
1884-ben Pesten orvosdoktorrá avatott, majd Bécsben fogászatot kitanult és Pestre
visszatelepült Nedelko Döme lett a fogászat első rendkívüli tanára a pesti egyetemen. Rövid
működése után e tárgy oktatása egyetemi szinten megszűnt érdeklődés hiányában, és csak

46 Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1849. Bp., Tankönyvkiadó, 1968. In: Nagy Péter Tibor:
Járszalag és aréna. Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Bp., Új
Mandátum, 2000.
47 Ratio Educationis. 1777-i és 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. pp. 272-
273.
48 Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány-Egyetem orvosi karának multjáról és
jelenéről. Bp., Eggenberger, 1896. pp. 129-130.
49 Győry T. op. cit. pp. 299.

később 1880-ben alapította meg Árkövy József a Fogászati Intézetet. Addig csak vizsgázott
sebészek, fogászmesterek dolgoztak, illetve a borbélyok vállalták magukra a fog
gyógyításának szerepét.
Az egyetem Promotios könyvébe50 1800-tól jegyzik a sebész hallgatók vizsgáját. Az
első bejegyzés a legfontosabb adatokat tartalmazza: név, születési dátum, vagy kor,
származási hely és vallás, valamint a vizsga eredményét a következő módon:.

1. Jacobus Löffler, Nyitra megye Holics városból. 25 éves, vallása: zsidó. Magánhallgató.
1800. október 22-én vizsgázott jó/bene eredménnyel.

2. Josephus Novello. Az olaszországi Vicenzéből való 20 éves.
1804. április 5-én jó/bene eredménnyel végzett.

3. Samuel Löffler, Nyitra megyéből Holics városból való, 38 éves, zsidó vallású
1808. augusztus 31-én vizsgázott jó/bene eredménnyel.

Az egyetemen 1800-1808 között 8 tanév alatt összesen 3 sebészhallgató vizsgázott (ebből két
magyar és egy külföldi diák). Nem volt nagy érdeklődés, illetve igény e szakma iránt.



Buda és Pest város fejlődése

Buda, Pest és Óbuda önálló, fejlődő városok voltak. II. József 1783. november 28-i rendelete
Pozsonyból az addigi magyar fővárosból Pestre vitette a magyar királyi udvari kamarát. 1784-
ben szintén Budára szállítatta a kincstári hivatalt, majd 1790-ben a Szent Korona is Budára is
került. Ez az az időszak, amikor a politikai és gazdasági változások hatására a magyar
társadalmi és tudományos élet alapjait lerakták. (Így került a nagyszombati egyetem is
Budára.) A hivatalos és kötelező, valamint a kereskedelmi könyvvezetési nyelv a német volt.
Pest dinamikusan fejlődik, a lakosok számának gyarapodása a következőképpen alakul:51

esztendő
lakosok száma
1780
13.550
1787
22.417
1792
26.684
1797
26.732
1802
29.570

A megnövekedett lakosság nem egyenlően oszlik el Pest városának városrészeiben 1802-
ben.52

Városrészek
házak száma
utcák és terek száma
Belváros
645
57
Ferencváros
247
3
Lipótváros
203
15
Terézváros
840
28

50 Orvostudományi Karon végzett hallgatók jegyzéke. Promotios Könyv. SOTE Levéltár. 1/f. II.
51 Peisner I.: Budapest a XVIII. században. Bp., Singer és Wolfner, 1900. p. 141.
52 ibid. p. 199.

Józsefváros
969
26


A közel 30.000 lakos foglalkozását és a nemzetiségeket is nyilvántartották (1803).53

Szám Foglalkozás
Szám
Foglalkozás
27
Pék
150
Ügyvéd
29
Mészáros
17
Orvos
25
Fűszeres
19
Sebész
21
Kávés
2
Fogorvos
90
Fiakeres
7
Gyógyszerész
32
Szabó, magyar
17
Borbély
78
Szabó, német
2
Mérnök
16
Köpenyszabó
3
Könyvnyomda
29
Szűcs
4
Könyvkereskedő
14
Parókakészítő
84
Cipész, német
5
Lakatos
1
Cipész, tót
13
Lakatos, német
64
Csizmakészítő

Ezek az adatok világosan mutatják a város akkori gazdasági, kulturális helyzetét.

Most nézzük konkrétan a korabeli városi címjegyzékek alapján Pest fogászati ellátottságának
fejlődését 13 év (1802-1815) tükrében.

Pest 1802-ben
Lakosság
29.370 fő
Orvosdoktor
17 fő
Sebész
19 fő
Fogász
2 fő

Tehát egy fogorvosra 19.685 fő ellátása jutott. Mivel a hivatalos nyelv a német volt, a
címjegyzékben megfelelő betűkkel jelölték a különböző foglalkozásokat: az orvosok neve
előtt H.D. - Herr Doctor, a sebészeknél H.M. - Herr Magister és a fogászoknál H. - Herr.54

1803-ban csak két fogászt találunk a címjegyzékben. H. J. Löffler (Zahnartz), aki a
Lipótvárosban a Hauptgassén a Jungsches Hausban lakik, a másik fogász Johann Mayer
szintén ugyanabban az utcában az ún. Chemnitzerschen házban lakik. Az azonos lakcím
mutatja, amely később bizonysággá válik, hogy a fogorvosok a Belvárosban telepednek meg
és egy ún. "fogorvos negyedet" hoznak létre a század végére. 1805-ben nem változik a két
működő fogász neve, de J. Löffler a Marktplatzra költözik a Marokkói udvarba.

1815-ben Pest lakóinak száma már 41.882 főre emelkedett, a városban működő
orvosdoktorok száma 39 fő, ezen belül dolgozik

praktizáló orvos
22
egyetemi orvosok és asszisztens
13
katonaorvos
1
szanatóriumi orvos
3
sebész doktor
2
szemorvos
1

53 ibid.. p. 200.
54 Adressbuch der Stadt Pesth. Paul Rath. Pest Adda Landererin. 1803. p. 129.

fogorvos
3
sebészmester
31

Tehát tizenhárom év alatt - ellentétben a lakosság növekedésével - a fogorvosok száma alig
emelkedett,55 vagyis csak J. Löfflernek a fia, junior Löffler, aki apja szakmáját választotta,
együtt rendeltek a lipótvárosi Neue Stadt utca 12-ben, míg Johann Mayer a Gross Bruck-on
lévő Heinrischen házban folytatja fogorvosi tevékenységét.
Azonban nemcsak a pesti címjegyzékekben találhatjuk meg az orvos és rokon-
foglalkozásúakat, hanem a Matricula Civium Pesthiensium fóliánsában is, mely a város
lakóiról őrzi az információkat: a regisztrált pesti polgárok nevét, származását, polgárságának
keltét, foglalkozását, esetleg lakását, és városi tisztségét, valamint háza eladását és az új
tulajdonosnak a nevét. Ezt a könyvet 1750-től vezették. A pesti polgárságért 12 forintot kellett
fizetni, de a bennszülött pestieknek ez csak 6 forintjukba került. Később a tarifa megváltozott.
Nem minden működő orvos (1. melléklet) vagy sebész (2. melléklet) kérte a pesti polgárságot,
így az adatok nem pontosak.56
Az orvosok viszonylag kis száma abból adódik, hogy az orvosi munka javát a sebészek
végezték. Közel száz év alatt 59 sebész nyert polgárjogot 1790-től, amelyet magister
chyrurgiae név alatt említi a matricula.


Fogakkal és betegségeikkel foglalkozó szakirodalom

1. Tudományos irányzat

(A) Plenk József Jakab (1739-1807) 1777-ben adta ki az első magyarországi fogászati
tankönyvet Doctrina de morbis dentium ae gingivarum, melyben a fogászatot önállóan
tárgyalja és a fogászat minden ágára: az anatómiára, fejlődéstanra, protetikára, konzervatív
kezelésre, szájsebészetre, sőt orthodontiára is kiterjed. A négy fejezete: morbi dentium,
gingivarum, alveolarum és morbi sinuum maxillarum. A mű tudományos alapossággal
készült, megelőzve korát, orvosi szemlélettel: indikációs és kontraindikációs rendszerbe
foglalva. Plenk a klasszikus képzettségű orvosokat akarta a fogászat művelésére megnyerni.
Ennek érdekében a tárgyat a tudományos világ nyelvén, az orvosok képzettségéhez méltó
alapossággal, részletességgel és rendszerességgel tanította.57
Az újkori fogászat megalapítója Pierre Fauchard 1728-ban jelentette meg a fogászati
tudomány kétkötetes alapművét (Le chirurgien dentiste ou traité des dents), melyet 1733-ban
németre fordítottak, majd több kiadást ért meg. Bár korszerű tudományos szemlélettel
alapvető európai művet írt, melyet sok nyelvre fordítottak le és alkalmazták az egyetemi
oktatásban, Plenk mégis szakított ezzel a gyakorlattal és önállóan írta meg fogászati könyvét.
A francia tudós könyvéhez képest ez egy kisebb lélegzetű mű volt, és tudományos értéke sem
volt azonos. Hogy ebben politikai, vagy szakmapolitikai érdekek vezérelték-e Plenket
pontosan nem tudjuk, de érdeme, hogy megírta és magyarra fordították az első, egyetemi
engedéllyel rendelkező tankönyvet. Plenk orvosi szemlélete, irodalmi tájékozottsága messze

55 Adressbuch der kön. Freystadt Pest. Pesth zu finden bey Leyrer. Pest, Eggenberger u. Müller. 1815. p. 97.
56 OL.: F. L. D. Matricula civium Pesthiensium.
OL.: F. L. D. Fasc. 17. II. 1892:1772.
B. L.: H. F. L. D. 17. II.
OL.: H. F. L. D. Fasc. 17. II.
57 Hübner Béla: Irodalmi emlékeink a fogászat újkorából 1830-ig. Fogorvosi Szemle, 1935. pp. 107-111.

meghaladta korát, munkáiból egyértelműen kitűnik, hogy valóban ő volt az első hazai
stomatológus.58
Most nézzük a könyv újszerűségét és tudományos értékét! Az első fejezet a fogak
kialakulásával, fejlődéstanával foglalkozik. Az előtörés oka a »vis vitalis« vagyis az életerő,
amely elindítja a fogakat a szájüreg felé. Ha nagy ez az erő, előbb jönnek ki a fogak, ha
kisebb akkor időben később indul el a fogzás. Helyük meghatározott, de akadhat olyan
rendellenes helyen növő fog is, amelyik a szájpadláson tör utat magának, vagy más nem a
megszokott helyen. Lehetnek szám felettiek és hiányosak is.
A protetikának nagy szerepet tulajdonít, mert szerinte minden foghiány megköveteli a
fogak pótlását. Tehát a helyreállító protetika híve, melynek segítségével a rágóképességet kell
optimalizálni. A hiányzó fogakat elefántcsontból vagy víziló csontjából faragták ki. Az így
elkészült fogakat pecsétviasszal és fonalakkal rögzítették a szomszédos fogakhoz. Emberi
hullák fogát is felhasználták, valamint az élő emberek - főleg szegények - kihúzott fogával
pótolták a hiányt.59 Ezek az első hazai implantációk. A donor kora nem lehetett több negyven
évnél, a befogadó pedig 24 évnél. Ezt a kort tartották optimálisnak ahhoz, hogy sikeres legyen
a beültetés. A beültetett fognak azonosnak kellett lenni a kihúzottal.
A konzervatív fogászatban a dentis plumatio azaz fogtömés anyaga az arany és
ólomlemezek voltak. Csak metsző-, szem- és kisőrlő- fogakat tömtek, tehát a rágófogakat nem
konzerválták. Kontraindikált a fájdalom és a különösen nagy lyuk. A tömőanyag lemezkéit a
szűk nyíláson a cavitásba behelyezték és kis műszerrel egymáshoz tömörítették, végül a
tömést limával (reszelővel) elsimították. A tömés után gyakori a fogfájás, annak mértéke
szerint újra ki kell venni a tömést és várni kell a fájdalom elmúlásáig, vagyis az akut
pulpitisből a necrosisba, vagyis az ideg elhalálásába megy át a gyulladásos folyamat.
Szájsebészeti beavatkozások a foghúzás vagy dentis evulsio. Indikációja: a fájdalom, ha
a szuvas fog egyenetlen szélei sértik a szájat, nyelvet, ha az állcsontokat megbetegíti (fistula,
epulis, prulis). Kontraindikáció: ínygyulladás, ólommérgezés, scorbut.
A borbélyképzést is fontosnak tartotta Plenk. Másik könyve - A borbélyságnak eleji,
melyeket németül és deákul kiadott Plenk József, a borbélyságnak tudósa, és Budán a
borbélyoknak és bábáknak királyi tanítója - Rácz Sámuel fordításában 1782-ben jelenik meg
magyarul. Ebben a könyvében a borbélyoknak ír külön a fogakról (De dentibus) "A fogak az
állkapca vályúiban ülnek, 16-an vannak". Jellemző, hogy ebben a korban még természetes
volt, hogy mindenkinek kinőtt a harmadik moláris foga." A legutolsó zápfogak a
megállapodott időben ütnek ki, és ezért okosság fogának is neveztetnek". Leírja részletesen a
különböző típusú fogakat, anatómiai képletüket (a gyökeret és a koronai részt külön),
valamint a belső felépítését a fogaknak: "minden gyökéren egy lik vagyon, mellyen az érzőín
és az életér a fogba, a vérér ellenben a fogból kimegyen". Tehát az idegellátottságot is leírja,
valamint a keringésről az artériás be és vénás elfolyásról számol be. A denticióról is ír, a
tejfog megjelenését a 7. hónapra teszi, a tejfog váltása a hetedik esztendőre várható.60


(B) 1763-ban íródott Zurbrucken Mihály doktori székfoglaló disszertációja Odontalgia
címmel, amikor az új állása elfoglalásakor Chemnitz városbann kezdett dolgozni a bécsi
egyetem után. A disszertáció három részből áll: a fogak és az íny bonctana, a fogfájás okai és

58 Lásd még: Salamon H.: A magyar stomatologia (fogászat) története a legrégibb időtől napjainkig. Bp., 1942.
752 p.
59 Victor Hugo: A nyomorultak c. könyvében plasztikusan írja le a kis Cosette anyjának nyomorát. Ahhoz, hogy
kislányát ellátni tudja először a haját vágatja le és adja el parókának, majd a felső első ép metszőfogait, hogy
gazdag embernek beültessék az ép, egészséges, frissen húzott fogakat.
60 Plenk J.: A borbélyságnak eleji. Budán és Pesten, Weingand és Köpf, 1782. pp. 16-17.

a fogfájás gyógykezelése. Latin nyelven íródott, csak annyiban érdekes, hogy témája és
szerzője magyar származása révén a magyar fogorvoslás egyik megalapítója.


(C) Ehrenbergi Eckstein Ferencet (1769-1833) is meg kell említeni, aki a pesti egyetemen
végzett - 1797-ben szerezte diplomáját -, s Kőszeg város tisztifőorvosa, majd 1799-ben a
pesti egyetemen a sebészet és a szülészet tanára lett. Tevékenysége annyiban kapcsolódik a
fogászathoz, hogy megjelentette a Tabellische Darstellung der gebrauchlichstein Instrumente
munkáját, melyben szakszerűen sematikus rendszerbe foglalta össze a használatos műszereket
- ideértve a fogászatiakat is -, alakjuk és használhatóságuk szerint osztályozva azokat. A
könyvet Andreas V. Pfisterernek ajánlja. A könyv három fejezete a sebészi műszerek, kötések
és gépek leírásából áll, német nyelven. Az első fejezetben felsorolja a különböző fogfogókat
(die Zeihzange, die Zahnzange) műszereket (die Zungenspattel, der Zahnhebel) és említést
tesz egy depurátor-szerű műszerről is (Zahnschabeisen). A műfogakat pedig a fogászati gépek
közé sorolja (Die künstliche Zahne).61 Eckstein úttörő munkát végzett a korabeli orvosi
műszerek katalogizálásában.


2. A népszerűsítő tudomány

(A) A 18. század első felében a szakirodalmi munkák sivár korszakában Miskolczy Ferenc
győri chirurgus, a sebészi irodalom egyik hazai úttörője Norr Erhard, Chirurgischer
Wegweiser (1706) című munkáját fordította le magyar nyelvre. A könyv magyar címe:
Manuale chirurgicum, avagy chirurgiai útitárs. Ez volt az első magyar nyelvű, sebészeknek
való tankönyv. A művet zsebkönyv formátumban, Szentgyörgyi Adolf győri püspök
támogatásával 1742-ben nyomtatták ki. Minden chirurgus zsebében ott lapult, s utazás közben
olvasgatták, amely a mindennapi munkájukban nagy segítséget jelentett.
A könyv kilenc fejezetből áll, a következő témák szerint: anatómia, égi jegyek, a
dagadások, friss sebek és törések, kelevények, tisztátlanság, csontok kifordulása vagy
ficamodása, csonttörések, különb-különb féle esetek és a kilencedik a borbélymesterséghez
tartozó műszerekről és orvosságokról ír részletesen. A fogászati témákat együtt tárgyalja a
sebészettel.
E könyv sokkal szegényesebb, korszerűtlenebb, mint a kor európai tudományosságában
elfogadott
francia
Fauchard-kézikönyv,
a
hazai
iparfejlesztés
mintájára
hazai
tudományfejlesztést pártoló politika a német eredetű könyvet juttatja monopolhelyzetbe.
Azonban hazai viszonylatban nagy érdeme Miskolczynak e könyv megjelentetése. A sebész
céhek céhlevele, szabályozásuk, működésük magyar nyelven történt, tehát elengedhetetlenül
szükség volt magyar nyelvű "útikönyvre". Hosszú évtizedekig forgatták ezt a kézikönyvet
borbélyok és sebészek.
A tábori sebészláda leltárából megtudjuk, milyen eszközöket használtak ebben az
időben a fogak eltávolításához. "Szájhoz való instrument: sráf (sróf) fog-vonó, pellikán,
ketske-láb, fetskendő, nyelv-emelő, golóbits-húzó-kalán, flastrom-kenő-ispót, olló."62 A könyv
külön érdekessége, hogy a magyar nyelvújítás előtti időszakban íródott, tehát korabeli nyelvi
emlékeket is őriz, melyek nyelvészeti érdekességnek számítanak. A nyelvújítás utáni
műszavak helyett Miskolczy egyéni szakkifejezéseket alkalmaz.

(B) Rácz Sámuel (1744-1807) az első, aki az Egyetemen magyar nyelven tartotta meg
előadásait. Ellentétben Plenkkel - akinek nem akadtak követői, s nagyszerű műve hatás nélkül

61 Hübner B.: Irodalmi emlékeink a fogászat újkorából 1830-ig. Fogorvosi Szemle 1935. p. 170.
62 Miskoltzy F.: Manuale Chirurgicum. Győr, Steibig J., 1742. p. 429.

maradt - Rácz a műveletlen, falusi borbélyok szellemi és erkölcsi színvonalát akarta az orvosi
szinthez közelíteni, az általuk űzött mesterséget tudománnyá alakítani. Ha figyelembe vesszük
a korabeli statisztikát, mely szerint Magyarország lakosságának több mint 80%-a paraszt,
jobbágy, akkor igazat kell adnunk Rácz felismerésének, hogy a tömeges gyógyítás igénye a
borbélyszinten realizálódik e korban. Könyvei magyar nyelven jelentek meg.
Az Orvosi oktatás c. könyvének előszavában azt írja: "azért rendelték az egek Felséges
Asszonyunknak, hogy behozza országunkba az orvosi tudományt, hogy a falusi Borbélyokat
oktatná a közönségesebb nyavalyák orvoslására. Tapasztalt dolog, hogy a mezei nép többire
csak Borbélyokra bizattatik. Doktorok mindenütt nem lehetnek. Az is nyilvánvaló dolog, hogy
a borbély a belső nyavalyához semmit sem tud, és mégis mindenféle betegséget orvosol. A
tudatlan ember is bátrabban folyamodik borbélyhoz, mintsem doktorhoz, mert fél a doktornak
adandó fizetéstől."63
A fogfájás ellen a következőket tanácsolja: laxativa, ecetes kovász. A gyógyszerek
összetételét latinul is és magyarul is megadja:

63 Rácz S.: Orvosi oktatás, mellyben a leggyakrabb és legközönségesebb belső nyavalyáknak jelei és orvosságai
röviden leiratnak. Budán, Landerer, 1776. 152, LXIV p.; 2. kiad. (mellyet az autor magáénak ismert, szaporitott
és megjobbitott. Az orvosságoknak magyar és deák lajstromával). Pozsony és Kassa, Landerer, 1778. p. 4.



No. 13.

No. 13 R. Ferm. pan. acid. libr. 1
3 lót konyhasót:

sal. cmm
annyi megtöretett mustár-

farin.fam.sinap.
magot. Jó erős ecettel csinálj
tésztát
aa.unc.sinap


acet. Fortis. q.u.f. pasta


Az odvas fogba szegfűolajat (caryophyllus offic.) ajánl. Ha a fog kihúzása után a vérzés nem
akar elállni, akkor fele erős ecetet és fele erős égetett-bor a szájba tartva sokat használ, de
legjobb ruhát tépni rá, és bészorítani, némelykor a kihúzott fogat visszatenni, nyomás alatt
tartani. Tehát kompresszió un. szorító kötést kell alkalmazni.64 Ha összehasonlítjuk Pápai
Páriz Pax Corporisában leírt javallataival azt látjuk, hogy semmiben nem különbözik a
fogellátás. "Ha rossz a fog vonasd ki. Ha vére meg nem akar állani, tépett ruhát golyóbis
formán csinálván, azt tartsd rajta az ujjoddal keményen egy óráig, vagy égett gálic-követ
nyomj oda felyül, ecetes tépett ruhát nyomván reá ujjaiddal."65
Tehát nem Rácz írta ezeket az ajánlott gyógymódokat, hanem régi tapasztalatok alapján
ahogy Pápai írja:" régieknek tudó írásokból, mind pedig maga sok beteg körül való
tapasztalataiból summáson összeszedett és sok ügyefogyott szegényeknek hasznokra,
mennyire lehetett értelmesen összeszedve" adta ki gyűjteménye könyvét.
Következő nagylélegzetű műve Rácznak a Borbélyi tanításoknak háromkötetes műve.
Azokat a tudományokat foglalja össze amelyek a borbély-sebész vizsgának tananyaga. Az első
darab: Anatómia, Physiologia, Pathologia, Materia Medica, Chirurgia és Bábaság ismereit
tartalmazza, amelyet a Magister Chirurgiae vizsgára a borbélylegénynek tudnia kell. A
második darab: A törvényes orvosi tudomány, az orvosi polícia, és az orvosi políciához
tartozó rendeleteket tartalmazza röviden összefoglalva. A harmadik darab még nem készült
el, de a belső nyavalyákról, azok jeleiről, orvoslásáról fog szólni.66
A borbélyi rendtartást részletesen tárgyalja a második kötetében. "A Borbélyoknak
hivatalokról" c. fejezetben az etikai kívánalmakról ír. A borbély józan életű és jó erkölcsű,
szorgalmas ember legyen, éjjel-nappal készen álljon. Ha megsebesítetthez hívják, jegyezze fel
kitől, hogyan sebesült meg, hogy a Magistratusnak be tudja jelenteni (látlelet dokumentálása).
Ha valaki borbélyi hivatalba akar lépni, be kell mutatnia a Császári és Királyi Univeritasnál
letett vizsga papírját, és a 14 pontban leírt "Instrukció" szerint kell dolgoznia.
Ezek a következők: l. A vármegye borbélya köteles a parasztokat ellátni. [Beteganyag
meghatározás] 2. A körzetébe tartozó gazdag és szegény beteget szorgalmasan kell szolgálnia
[Betegkör]. 3. A szegényeket ingyen kell ellátni, drága orvossággal, vagy más haszontalan
költséggel terhelni azokat nem szabad. [Közgyógyellátás]. 4. Azok a betegek, akik fizetni
tudnak, tartoznak a vármegye borbélyát megfizetni. [A fizetőképes beteg kötelessége] 5. Ha a
Physicusnak más elfoglaltsága van, a belső nyavalyákat neki kell ellátni [Komplex
betegellátás, helyettesítés]. 6. Ha súlyosabb esethez hívják, consiliumba hívja el a Physicust,
ha pedig a betegség nem tűr halasztást a Physicus megérkezéséig cselekedjen. [Ellátási
hatáskör szabályozása] 7. Ha lakóhelyétől máshová hívják, halasztás nélkül menjen, ha
viszont több beteghez hívják, a legveszedelmesebbhez menjen legelőször (Utolérhetőség és
sürgősségi ellátás]. 8. Ha valahova utaznia kell a hívó fél köteles az oda- és visszaútról
gondoskodni. [Útiköltség térítése] 9. Ha a vármegye küldi, akkor a költségek a vármegyét

64 Ibid. p. 165.
65 Pápai Páriz F.: Pax Corporis. 1. kiad.: Kolozsvár, Misztótfalusi, 1690. (Modern kiadása: Bp., Magvető, 1984.
p. 100.)
66 Rácz S.: A borbélyi tanítások I. és II. darabjai. Pest, Trattner, 1794. 440 p. + 383, 25 p.

terheli.
[Kiszállási
költségtérítés].
10.
Erőszakos
halálesetben,
sebesítésekben,
mérgezésekben, hirtelen gyanús halálesetekben köteles mindent jól megfigyelni, és a
vármegye tisztjének jelenteni [Halottkémlelés, szakértői megfigyelés] 11. A borbély
feladatához tartozik az ún. halottkémlelés, ill. a különböző halálok elhárításának segítsége pl.
vízbefulladás, mérges gőzök belélegzése, megfagyás, stb. [Halottkémlelés, elsősegélynyújtás,
prevenciós feladat] 12. Bábasághoz és bizonyos sebészethez értenie kell [Kiterjesztett
hatáskör] 13. A borbélynál legyen egy kis házipatika arra az esetre, ha az ajánlott gyógyszer,
ill. patika nem elérhető. [Felszereltség készenléti gyógyszerek] 14. Bizonyos
műszerezettséggel kell rendelkeznie, hogy a reá bízott műtéteket el tudja látni, ezeket a
műszereket jó állapotba kell tartania [Karbantartási kötelezettség]. Tehát világosan látjuk,
hogy komplett ellátás a borbély feladatköréhez, amely a mai szakellátások nagy részével
megegyezik.


A fogászati szakma PR tevékenysége: avagy hirdetések a korabeli sajtóban

A magyarországi hírlapirodalom kezdete a 18. század elejére esik. Nem polgári törekvések
indították útjára a hazai sajtót, mivel még nem alakult ki a polgárság. Csak a század utolsó két
évtizedére tehető több lap megjelenése. Nagyon nehezen indult a folyóiratok megjelenése,
nyelvezete is több problémát vetett fel. Megjelenési helyei is híven tükrözik az akkori
politikai, gazdasági és tudományos életet.67
Kezdetben Pozsony a főváros, tehát néhány folyóirat megjelenési helye is a főváros,
nyelve a német. A kormányzati adminisztráció áthelyezésével a kulturális elit is Budára
költözött 1780-ban és ettől kezdve a publikáció nyelve a latin lett. A hírlapok száma nem
haladja meg a század közepére összesen a 15-öt, tematikájuk szerint főleg hazai és külföldi
tudósítások. Néhány folyóirat irodalommal és művészettel foglalkozik, de többségük
leginkább a kezdődő nyelvújítással. Akadnak cikkek aktuálpolitikáról, közgazdaságról is és
vannak olyanok is, amelyek tudományos eseményekről számoltak be.68 Hazai és külföldi
újdonságokról is írtak, beleértve a háborús beszámolókat is, de valamennyi cikk cenzúrán
esett át. Megjelenési helyük Pozsony, Buda, Pest, de akad újság, amelyik Kassán, vagy
Erdélyben jelenik meg. A városi életet bemutató újságoknak még nem volt szerves része a
mesterek, iparosok nagyszámú hirdetése, de elvétve azért találunk néhány fogászati és
chirurgus hirdetést, valamint a fogápolással kapcsolatos felvilágosítást ebben a formában.
A nemesek és a jómódúak megengedhették, hogy fogászati kezelésre Bécsbe menjenek.
A magyarországi fogellátás kezdetlegessége miatt a főleg Bécsben dolgozó fogdoktorok
felismerték, hogy vendég fogorvosként, ha évente néhány hónapot Budán vagy Pesten
dolgoznak a betegellátás biztos jövedelme mellett új piacot teremthetnek fogászati
termékeiknek is. Ezek a fogászok nem rendelkeztek letelepedési engedéllyel csak időszakos
munkaengedéllyel. Nem voltak részesei a magyar orvosi hierarchiának, így nevük nem került
nyilvánosságra, azaz a Címtár-ban69 sem szerepeltek. Népszerűsítésük érdekében hirdetéseket
helyeztek el korabeli lapokban, ahogy azt a nyugati országokban már alkalmazták a hirdetők.

67 A Romániában megjelenő Uranus közli előfizetőinek listáját 120 aláírással, valamennyien arisztokraták.
68 Ephemerides Vindobonenses (1776-85); Ephemerides Politico-Literariae (1791-96); Ofnerischer Mercurius,
Ofner Zeitung (1798); Ofner und Pester Frag (1788); Ephemeridis Budensis (1798); Ungarische Staats- und
Gelehrte Nachrichten (1787-93); Magyar Mercurius (1788-89); Magyar Hírmondó (1780-88); Mindenes
Gyüjtemény (1789-92); Magyar Kurir (1786-90); Bécsi Magyar Hírmondó (1792-1803); Erdélyi Magyar Hírvivó
(1790-91); Magyar Kurir folytatása (1793-1806); Bétsi Magyar Mercurius (1793-98); Ephemerides Budensïes
(1790-93); Merkur von Ungarn (1786-87); Uránia (1794-95); Hadi és más történetek (1789-91); Tudományos
Gyüjtemény (1817-32).
69 Mayer Kolos F.: Pesti orvosok és rokonfoglalkozásuk a XVI-XVIII. században. Orvosi Hetilap 68 (1928) No.
10. pp. 286-88.

A mintegy tizenöt újságban közel 40 év alatt csak néhány fogászattal kapcsolatos hirdetés
jelent meg, főleg Bécsben vizsgázott fogászoktól, akik nem riadtak vissza ettől a
népszerűsítési formától.70
Bár a hirdetések száma igen csekély volt, a fogorvosok - legalább is Budán és Pesten
folytatott - működéséről, főbb tevékenységükről mégis képet kaphatunk. Valójában nem
számított újdonságnak Johann Meyer hirdetése 1789-ből, amelyben megköszöni olvasóinak
támogatását az elmúlt három és fél évben,71 míg 1798. januárjában már módjában volt
megköszönni a közel tizenegy éve Buda és Pest előkelőségeinek a feléje és Karl testvére iránti
bizalmat.72 Herr Meyer úgy mutatja be magát (német nyelven), mint aki a "Bécsi Egyetemen
végzett" és fogorvosi jogosultságot a Magyar Királyság Kormányzójától [?] kapott.
Johann Ascher kvalifikációját részletesebben írja le 1792-ben:73 Dominus Ascher latin
nyelven közli, hogy az orvosi egyetemet Bécsben végezte, »elismert fogorvos« lett és
üdvözletét nem csak az előkelőségek részére küldi, hanem az egész lakosságnak, ámbár az
érdeklődés elég korlátozott lehetett, ahogy a hirdetés nyelvezete tanúsítja. Ascher Bécsből
érkezett vendég, aki Pesten lakik a Casinóban, a Csákány utcában. Felkereshető reggel,
továbbá délidőben, valamint este. Ezen túlmenően megszervezte, hogy betegeit az
otthonukban felkeresi, ha erre címmel ellátott levélben felkérik. Bizonyára felismerte, hogy
versenyben áll a helyben lakó fogászokkal, és vállalta a szegények ingyenes kezelését is.
A Meyer testvérek viszont helyi lakosok voltak. Johann 1789-ben meghirdeti Pestről
Budára költözését a Vörös Sün fogadó 8. sz. szobájába, ahol jobb körülmények között
fogadhatja pácienseit. 1798-ban ő és Karl testvére (szintén nagy gyakorlattal rendelkező
fogász) ezen a címen rendel, vagyis egy rendelőben ketten dolgoznak, de Johann egy pesti
címet is megad, ahol elérhető, s ez a Christopher Patika a Waissner utcában. A két testvér
rugalmasan egyezett meg egymással: a betegek szabadon választhatták meg kezelő orvosukat.
A hirdetésben megfogalmazott és felajánlott kezelési lehetőségek között mind
Aschernél mind Meyerék elsősorban a foghúzás áll. Ascher esetében fájdalommentességet
(mikéntjét nem részletezi), míg Meyerék (akik gyökeret húznak vagy letört fogakat és
fogcsonkot kezelnek) a legújabb módszert hirdetik. (Hogy a foghúzáson, mint alapellátáson
kívül valami extrát is ajánlanak, arra utal, hogy versenyben álltak más foghúzókkal). Ascher
megszünteti a fogfájást anélkül, hogy látná a pácienst (ezzel bátorítva az olvasót, hogy talán
elkerülhet egy esetleges foghúzást). Meyerék szintén foglalkoznak a fogfájással és saját
gyógy-cseppeket javasolnak, valamint fogport és szájvizet a fog és íny védelmére és
tisztítására.
A kezelés nem csak húzásból áll. Ascher "lyukas fogat helyreállít, ami a további
romlást megakadályozza, valamint a rossz illatot megszünteti". A felhasznált anyagokat nem
említi sem ő, sem Meyerék, akik fogtömést is végeznek. Mindhárman kémiai anyagokat
használnak, Ascher olyat, ami teljesen természetesnek hat. Meyerék "nagyon szépre" tisztítják
a fogakat. Ascher részletesebb: a fogfehérítést károsodás nélkül végzi, "a foghúzást finoman
és fájdalommentesen", a fogra rátapadó és a fog kihullását eredményező fogkövet eltávolítja.
Asher a mozgó fogakat ligatúrával rögzíti, de csak ott, "ahol ez lehetséges". Egyedül Meyerék

70 Der Neue Curier aus Ungarn (1788. jún. 21. p. 200-ban) chirurgus hirdeti magát, aki minden nap
dolgozik.(német) Der Ungarischen Staats- und Gelehrten Nachrichten, (1789. No. 79.) Meyer János bécsi
egyetemen vizsgázott fogorvos, sokféle fogászati munkát végez. Ephemerides Politico-Literatiae (1792. május
4. számban) Bécsben tanult Aschner János. Gyógyító munkát ajánl, foghúzást, tömést, műfogkészítést és
fogtisztítást, (latin) Ofner Zeitungban 1798. No. 39. Meyer János és testvére Meyer Károly a szokásos
beavatkozásokon kívül fogszabályozást (egyenesítést), mozgó fogak megerősítését, fogfájás csillapítását
hirdetik, tíz évvel az első hirdetés után.
71 Ungarische Staats- und Gelehrten Nachrichten, 1789. No. 79.
72 Ofner Zeitung, 1798. No. 39.
73 Ephemerides Politico-Litterariae, 1792. május 4.

foglalkoznak "irreguláris" fogakkal, feltehetően csak felnőttek orthodontiális kezelését
ajánlják: "a fogakat megrövidítik, szétválasztják, megerősítik és megfelelő helyzetbe hozzák".
Johann Meyer hirdetésében, dacára bécsi végzettségének, elismert fogászként csekély
érdeklődést mutat a fogászatnak a kozmetikai céljain túlmutató aspektusára. Ascher az, aki a
modern, preventív, a beteg érdekét szolgáló kezelést hirdet: a cavitas betömését a további
fogkárosodás megelőzésére és a fogkő eltávolítását, ami tudvalevőleg a fog elvesztéséhez
vezethet.
1817-ben indul meg a Tudományos Gyűjtemény (közel 560 előfizetővel), amely a tudós
találmányokat értekezéseket publikálta.74 Ebben a gyűjteményben jelent meg Balogh Pál: A
szorgalmatos Fog-orvos c. könyvének ismertetése 1831-ben.
A következő fogászati hirdetést már 1837. nov. 22-én találjuk a pesti Magyar Színház
Schiller Fiescóját adta elő, az előadás ismertetőjéhez Löffler J. és Reiner Adalbert fogorvosok
hirdetését mellékelték.
Vizsgált időszakunk az 1790-es évek. A magyar fogászati tudomány születésének
körvonalai rajzolódnak ki. Nem lehet figyelmen kívül hagyni más országokkal való
összehasonlításnál Magyarország gazdasági, politikai, kulturális kötöttségeit, lehetőségeit.
Hiába tapasztalhatjuk, hogy a képzés színvonala, a szakkönyvek és a vizsgák
követelményrendszere alig marad el az európai színvonaltól, a modern értelemben vett
orvoslás tényleges - azaz nem tudománytörténeti, hanem társadalomtörténeti értelemben vett
- elterjedéséhez, meghonosodásához hiányzott a magyar társadalom fizetőképes kereslete,
amit az állami egészségügyi hálózat expanziója sem helyettesíthetett.


74 Kókay Gy. (szerk.): A magyar sajtó története. I. 1705-1848. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979. p. 282.

1. melléklet

A pesti orvos-polgárok listája 1783-1813-ig:75

bejegyzés
név
származás
cím, rang, állapot,
vallás
1783.
D. Jenics Bernát
Bécs
physicus consiliiarius
1783.
D. Glosym Sámuel
Szyrak
ágostai evang.
1787. február 12.
Schraud Ferenc
Pesth
med. doctor
1797. június 12.
Petrovics Máté
Tovarnik
med. doctor, nős
1812. január 13.
Goszleth József
Pesth
secundarius
Nosocomiae med.
1813. április 29.
Krajner Mihály
Ozora
med. doctor


75 Mayer Kolos, op cit. 1928. pp. 286-288.


2. melléklet

A pesti sebészek listája 1783-1813-ig:

bejegyzés
név
származás
vallás, rang, cím
1783. július 21.
Hauff József
Prága

1783. július 21.
Raich Ferenc
Pardubitz

1785. február 23.
Geischer Tamás
Velkopola

1787. június 28.
Nestl József
Gyula

1788. július 19.
Schraeder Emanuel
Pécs

1789. március 12.
Podicsko József
Brassó

1790. szeptember 11.
Michalovics István
Pesth
mag. chyr.
1791. május 5.
Fekesházy Lőrinc
Gyöngyös

1795. június 4.
Miskolczy István
Karlsburg
chirurgus
1796. november 7.
Schiller János
Königshoff
mag. chyr.
1798. július 18.
Berkes Ferenc
Gyula
nős, mag. chyr.
1800. január 20.
Senvith Mátyás
Buda

1800. február 15.
Vukovics Anta
Pozsega

1805. január 16.
D. Bornyakovics
Mátyás
Velika
nős
1805. február 4.
Jeszenszky András
Pest

1805. március 23.
D. Steigner Antal
Bamberg
nős
1805. július 3.
D. Gröscher János
Pest
nős, mag. chyr.
1805. július
Schneid Jenő
Pest

1805. július
Stutz Mátyás
Pozsega

1805. július
Freyschlagl András
Pest

1806. január 25.
Schreiner Károly
Modern
agost. ev. mag. chyr.
1806. január
Lancz Gábor
Pest
mag. chyr
1806. szeptember 15.
D. Verber Ferenc
Runding
mag. chyr.
1808. január 25.
Láncz Antal
Pest
mag. chyr.
1809. február 22.
Leib József
Sóvár
mag. chyr
1809. február 22.
Kopp Mátyás

mag. chyr.
1813. május 8.
Papanek Mihály
Ráczkeresztúr
mag. chyr.
1813. május 8.
Mollnár József
Pest
mag. chyr.
1813. május 8.
Pogácsy József
Tata
mag. chyr.
1813. május 8.
Starck Antal
Kisturbály

1813. május 8.
Vitek Vince


A fenti tartalom PDF-ként nem tölthető le jelenleg.



Kedves páciensünk!

A minél rövidebb várakozási idő érdekében javasoljuk, hogy előre egyeztessen időpontot a
(+36)-30/462-2958
-as telefonszámon vagy személyesen.

Az első alkalommal teljes fogászati állapotfelmérést végzünk. Az állapotfelmérést követően tájékoztatjuk Önt a választható kezelésekről, az egyes beavatkozások költségeiről és a kezelés várható időtartamáról.

Tekintse meg szolgáltatásainkat és árainkat.

Akut panaszait lehetőség szerint azonnal kezeljük.

Kérjük, forduljon hozzánk bizalommal!


Jelenleg ingyenesen vállaljuk az
állapotfelmérést rendelőnkben!




Ha szeretné, hogy akár várakozás nélkül, azonnal kezeljék a fogászati szakrendelőnkben, egyeztessen időpontot nálunk.

Mi tudjuk, hogy az Ön ideje drága.

Kapcsolatfelvétel, időpont foglalás

Amennyiben bármilyen kérdése van vagy időpontot szeretne kérni, hívjon minket a rendelő (+36) 66/457-199-es vezetékes telefonszámán rendelési időben vagy a (+36) 30/462-2958-as mobil elérhetőségen.

Rendelési időpontjainkról, címünkről, megközelíthetőségünkről a kapcsolat menüpontban tájékozódhat.

Köszönjük!



Fogászatunk kiemelt szolgáltatásai:


Szolgáltatások:



Állapotfelmérés


Ingyenes fogászati állapotfelmérés!Jelenleg ingyenesen vállaljuk az állapotfelmérést rendelőnkben!







Tovább »



Dentálhigiénia


Fogászati dentálhigiénia, Békéscsabadentálhigiénia azokat a kezeléseket foglalja magában, melyek a fertőzés elkerülésére irányuló tisztaságot teszik lehetővé a szájüregben. A dentálhigiénia tárgykörébe a megelőző kezelések és a fogkozmetikai kezelések tartoznak.

Tovább »



Élpótlás

Ha valamelyik elülső fogról letörik egy darab, rendelőnkben erre is van esztétikus megoldás.








Tovább »



Esztétikai fogászat


Ingyenes fogászati állapotfelmérés!
  - Fogfehérítés
 
- Élethű fogszínű fémmentes restaurációk, cirkónium kerámia koronák
 
- Esztétikus tömések
 
- Implantátumok
  - valamint további esztétikai szolgáltatások



Tovább »



Fogínysorvadás kezelés


A fogorvos az íny és a fogágy állapotának vizsgálatával megállapítja a fogínysorvadás súlyosságát, felszámolja a lepedék felrakódását elősegítő tényezőket (fogkőeltávolítás, nem megfelelő tömések, fogpótlások cseréje), ill. fertőtlenítő oldatokat alkalmaz. Tovább »



Fogpótlás - Kivehető fogpótlások


Kivehető fogpótlás készítése nagymértékű foghiány esetén válhat szükségessé, amikor nem áll rendelkezésre elegendő számú pillér a rögzített fogpótlás elhorgonyzásához.

Tovább »



Fogpótlás - Rögzített fogpótlások


rögzített fogpótlások olyan fogművek, amelyek a megfelelően előkészített (lecsiszolt) fogakra vagy az implantátumokra speciális ragasztóanyaggal vagy csavarral kerülnek rögzítésre, s csak orvosi beavatkozással távolíthatók el. Tovább »



Fogtömés


Rendelőnkben korszerű anyagok segítségével, esztétikus töméssel állítjuk helyre a fogszuvasodást.




Tovább »



Gyermekfogászat


gyermekfogászat a gyermekek fog- és szájbetegségeinek, azok gyógyítási módjának és megelőzésének lehetőségeivel foglalkozó tudomány. A gyermekfogászat által alkalmazott gyógyítási módszerek részben eltérnek a felnőttek fogászati kórképeinek gyógyításától. Tovább »



Gyökérkezelés, gyökértömés


gyökérkezelés akkor szükséges, ha a fogban lévő ideg begyullad, vagy egy mély szuvasodás (vagy baleset) következtében elhal. Máskor pedig már elkészült gyökértöméseket kell kicserélni, korrigálni. Tovább »



Ideiglenes fogpótlás


Azonnali ideiglenes korona!

Bátran mosolyoghat, míg elkészül a fogpótlás!
Szeretne Ön korona előkészítés után azonnal ideiglenes fogpótlást? Rendelőnkben erre lehetősége van!




Tovább »



Implantáció, fogbeültetés (fog implantátum)


fogászati implantáció alkalmazása  az egyik legkorszerűbb lehetőség a foghiányok pótlására. Az implantációt sokan fogbeültetés néven ismerik, ugyanakkor szó sincs valódi fog beültetéséről.

Tovább »



Szájsebészet


szájsebészet olyan sebészi beavatkozásokat takar, melyek fogászattal, ill. a szájüregben lévő problémákkal kapcsolatosak.





Tovább »



Kiegészítő szolgáltatások


Kiegészítő szolgáltatásaink











Tovább »

Kiemelt információk :






Magánrendelés esti, késő délutáni időpontban is




Napközben nem ér rá felkeresni fogorvosi rendelőnket? Akkor a szerda esti magánrendelést Önnek találtuk ki! A Kerekes Dentál a szerdánként 18 órától várja kedves pácienseit! Tovább »



Fogpótlás, protetika:




Fogászati rendelőnkben támogatott egészségpénztárak:




Oldal URL


A jelenlegi oldal elsődleges címe: http://kerekesdental.hu/magyar-fogtudomany-kezdete-fogaszat-kezdete-ebook-pdf-60/
Továbbá az alábbi címen is elérhető: http://kerekesdental.hu/doc60/
 
 

Ugrás az oldal tetejére | www.kerekesdental.hu fogorvosi szakrendelő nyitó oldala | Honlap térkép, sitemap